9. Jogszabályi háttér és engedélyezés

Az alapkezelők működését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeli. Csak olyan intézmények kezelhetnek befektetési alapokat, amelyek rendelkeznek hivatalos működési engedéllyel.

🔒 Az alapkezelő:

• szigorú tőke- és működési feltételekhez kötött,

• folyamatos pénzügyi ellenőrzés alatt áll,

• rendszeresen beszámol az MNB-nek és nyilvánosságra hoz jelentéseket.

Az alap vagyonát külön kezelik

A befektetési alap vagyona elkülönül:

• az alapkezelő saját vagyonától,

• a forgalmazó (pl. bank) vagyonától,

• és a letétkezelő (lásd lejjebb) vagyonától is.

👉 Ez azt jelenti, hogy még csőd esetén sem férhetnek hozzá más szereplők az alap vagyonához.

Letétkezelő felügyelete

Minden befektetési alap vagyonát egy független, jogszabály által meghatározott pénzintézet, az ún. letétkezelő bank kezeli.

A letétkezelő:

• ellenőrzi az alapkezelő tevékenységét,

• biztosítja, hogy az eszközöket szabályosan kezelik,

• tárolja a pénzt és értékpapírokat (nem az alapkezelő).

⚠️ Az alapkezelő tehát fizikailag nem fér hozzá a befektetési alap pénzéhez – csak kezelési joggal bír.

Nyilvánosság és transzparencia

A befektetési alapok kötelesek:

• havi, negyedéves és éves jelentéseket közzétenni,

• aktuális árfolyamokat nyilvánossá tenni,

• a befektetési szabályokat, stratégiákat és költségeket részletezni az ún. Kiemelt Befektetői Információkban (KBI vagy KIID).

Mindez online is elérhető az MNB honlapján vagy az adott alapkezelő weboldalán.

Az MNB beavatkozhat szabálytalanság esetén

Ha az alapkezelő szabálytalanságot követne el, az MNB jogosult:

• vizsgálatot indítani,

• pénzbírságot kiszabni,

• felfüggeszteni az engedélyt,

• vagy akár visszavonni azt.

A múltban már több esetben volt példa hatósági beavatkozásra – ez is azt mutatja, hogy a rendszer működik.